Biológiai Intézet

Állatorvostudományi Egyetem

1077 Budapest, Rottenbiller u. 50.
Postacím: 1400 Budapest Pf. 2
Tel: +36-1-478-4231, mellék: 8750
Fax: +31-1-478-4232 / 8757
térkép
NEPTUN Webmail

Hasznos honlapok

  • Tudományos Diákkör
    A TDK konferenciák felhívását és az aktuális határidőket itt teszik közzé minden évben. Kérünk minden hallgatót, hogy jelentkezési szándéka esetén a szabályzatot alaposan tanulmányozza át!

  • Állatorvos-tudományi Könyvtár
    A könyvtár honlapjáról letölthető egy útmutató a szakdolgozat és TDK dolgozat megírásának tartalmi és formai követelményeiről.

    Kutatási témák a Biológiai Intézetben

    Ökológiai tanszék

    Fülöp Dávid
      Kárpát-medencei futrinka (Carabus spp.) endemizmusok taxonómiai problémái

      A taxonszintű morfológiai, genetikai és életmódbeli változatosság vizsgálatára kiváló modellcsoport a nagytestű futrinkák (Coleoptera: Carabidae: Carabus spp.). Az idetartozó taxonok a tágabb értelemben vett Kárpát-medencében nagy morfológiai változatosságot mutatnak (Csiki 1946, Szél et al. 2007). Kárpát-medence mozaikos tájszerkezetének következtében a tőlünk nyugatabbra és keletebbre morfológiailag egységes taxonok, több nehezen elkülöníthető alcsoportra vállnak szét, így a Kárpát-medence ebből a szempontból biodiverzitás hot spotnak tekinthető. Ezen változatosság taxonómiai szintje (faj, alfaj, változat) viszont napjainkban is vita tárgya (Turin et al. 2003, Smetana és Löbl 2003, Deuve 2004). Ennek oka részben bizonyos taxon leírások régi és hiányos volta, a diagnosztikai karakterek tisztázatlansága, illetve az eltérő földrajzi régiókban dolgozó specialisták eltérő fajkoncepciója. A különböző lelőhelyekről származó egyedek több esetben morfológiailag egyértelműen nem különíthetőek el így a gyakorlatban gyakran a lelőhely földrajzi elhelyezkedése a határozó bélyeg (Szél szóbeli közlés), ugyanakkor viszonylag keveset tudunk a fajok életmódjáról is.

      Kérdések:

    • Mik a különböző taxonok és altaxonok rokonsági kapcsolatai?
    • Ezen kapcsolatok hogyan értelmezhetőek a Kárpát-medencét és fejlődéstörténetét érintő jelenlegi geológiai, paleoklimatológiai és paleoökológiai ismereteink alapján?
    • A taxonok elkülönítésére használt morfológiai bélyegek variabilitása intra- vagy interspecifikus?
    • A morfológiai karakterek egymástól függetlenek-e?
    • Mely morfológiai karakterek alkalmasak rokonsági kapcsolatok feltárására?
    • A morfológiai variabilitásoknak van-e szerepe a környezeti adaptációkban?
    • Van-e különbség az eltérő habitatban előforduló azonos fajhoz tartozó egyedek életmenetében?

    Hornung Erzsébet
      Az egyes témák módosíthatók, a hallgató érdeklődésének megfelelően lehetőség van változtatásokra.Egyéni ötletek is jöhetnek!

    • A sikeres megtelepedés ökológiai háttere: Gyakoriság - ritkaság, avagy széles - szűk elterjedés (faunisztika, ökológiai tolerancia, életmenet jellemzők)
      Napjaink ökológiájának forró pontja a fajok "globalizációja": az emberiség egyre növekvő intra-, interkontinentális utazásai, kereskedelmi forgalma a legnagyobb elővigyázatosság mellett is együtt jár egyes fajok széthurcolásával, a flóra, fauna homogenizációjával. Egy új földrajzi területre betelepített/behurcolt faj megtelepedéséhez azonban szükséges az élőhely ökológiai környezeti tényezőinek és az adott élőlény tolerancia viszonyainak legalább részleges komplementaritása. Egyes sikeresen megtelepedő fajok invazívvá válhatnak, komoly gazdasági és ökológiai problémákat okozva (pl. kártevők, kompetítorok, predátorok, stb.).
      Egy model taxonon, a szárazföldi ászkarákokon (Crustacea, Isopoda, Oniscoidea) próbáljuk vizsgálni azokat az életmenet összetevőket, amik egy adott fajt sikeressé tehetnek, illetve inváziós képességét biztosítják. A csoport alkalmasnak tűnik a kutatásokhoz, ugyanis képviselőik több olyan sajátsággal is rendelkeznek, amik képessé teszik azokat a sikeres megtelepedésre (pl. kis méret, nagy utódszám, petéiket magukkal hurcolják, spermatárolási képesség, egy megtermékenyítés utáni többszöri szaporodás, iteropár, multivoltin szaporodási képesség). Esetenként akár egy megtermékenyített nőstény egyed elegendő a sikeres terjedéshez.

    • Reproduktív stratégiák a szárazföldi ászkarákok (Isopoda: Oniscidea) körében
      A terresztris isopodák között igen változatos szaporodási megoldások fordulnak elő: vannak szemelpár és iteropár stratégiájú fajok; a többször szaporodók (iteropár) között előfordulnak évente egyszer, kétszer vagy többször szaporodók; fajonként változó és jellemző az utódok száma, mérete; előfordul a több hím általi megtermékenyítés, a sperma tárolása, ill. spermaszelekció jelensége. Eltérő a nőstények reproduktív ráfordítása (r-K stratégiák). A szaporodási stratégia fontos összetevője egy adott élőhely körülményeihez való faji, ill. populációs alkalmazkodásnak, új élőhelyre való betelepülési képességnek. Ugyancsak fontos stratégiát jelenthet fajok egymás mellett élésében, a versengés minimalizálásában. (Szóbajöhet genetikai módszerek alkalmazása.)
      Lehetőség van pl. a különböző fajok párválasztási stratégiáinak laboratóriumi tisztázására, a reproduktív ráfordítás mérésére, a nőstény méret-utódszám-utódméret tanulmányozására. Célunk egy - elsősorban a hazai fajokra vonatkozó - adatbázis összeállítása.

    • A Porcellionides pruinosus ászkafaj szaporodási rendszerének vizsgálata genetikai módszerekkel
      Az Isopodák igen változatos reproduktív stratégiákkal bírnak. Ezen belül - irodalmi adatok, és saját megfigyelések alapján - képesek a spermát tárolni, többször hím jelenléte nélkül szaporodni, illetve több hímmel párosodni. A vizsgálattal azt szeretnénk kideríteni, hogy ennél a fajnál a születő utódok egy vagy több apától származnak-e. A munka magában foglalná a minták feldolgozását, a szükséges módszerek elsajátítását (DNS-kivonás, PCR-technikák, mikroszatellita fragmens-analízis), és az adatok kiértékelését (szülő-utód azonosítás).
      A választott faj mediterrán eredetű, hazánkban szinantróp élőhelyeken él. Laborban tartva képes folyamatosan szaporodni, így jó model állata a tervezett kutatásnak.

    • Városi élőhelyek meso-, makrodekomponáló faunája (urbán élőhelyek biodiverzitás fenntartó szerepe)
      A fajok terjedésének, megtelepedésének fontos állomásai lehetnek az antropogén hatás alatt álló élőhelyek. Több faj emberi közreműködéssel kerül új - sokszor földrajzilag távoli - élőhelyekre, majd ezen élőhelyekről indulva, fokozatos adaptációs lépések során telepedik meg természetközeliélőhelyeken. Vizsgálatainkban az emberi tevékenység által különböző mértékben és módon befolyásolt élőhelyek faunáját vizsgáljuk a botanikus kertek üvegházaitól a kertek-, parkok-, telepített erdőkön, korábban természetes élőhelyek megmaradt fragmentumain át a természetközeli élőhelyekig. Eddig már több, a magyar faunára nézve új fajt találtunk. Izgalmas ökológiai kérdések állnak a megtelepedés hátterében!

    • A magyar Oniscidea (szárazföldi ászkarákok) adatbázisának fejlesztése
      Az eddigi ismert faji szintű elterjedési adatok alapján felállított adatbázis bővítése szükséges. Ehhez újabb elterjedési adatokat kell gyűjteni az ország (esetleg a Kárpát-medence) különböző területeiről egy kidolgozott adatlapos módszer segítségével, majd számítógépes adatbázisban összesíteni, értékelni a már ugyancsak kidolgozott természetességi értékelési szempontok alapján.

    • Mivel lát a vak ászka?
      A myrmecophil, azaz hangyákkal együttélő Platyarthrus fajok ökológiai, morfológiai, hisztológiai vizsgálata, ami terepi, labor kísérletes, és mikroszkópos (fény-, elektron- és scanning elektronmikroszkópos) munkát jelent.
      A munka az Anatómiai és Szövettani tanszékkel (Prof. Halasy Katalin - mikroszkópos, szövettani vizsgálatok) közös.
    Kis János
    • Az erényövek formai változatosságának evolúciós története a Parnassiinae csoportban (Apolló-lepkék és rokonaik)
    • Párosodási viselkedés és párosodási rendszer a kis Apolló-lepkénél
      • Jósolható-e a nőstények méretéből, hogy kapnak-e erényövet a párosodás során? (terep és labor)
    • Ökológiai kényszerek hatása nappali kis Apolló-lepkék viselkedésére
      • Nektárnövény választás és kínálat
        • Egyedi változatosság a nektárnövény-választásban (terep)
        • Virág mélység és pödörnyelv hossz kapcsolata (terep, labor)
        • Imágó táplálkozási kísérletek (Szín tanulás; labor)
        • Összefüggés nektárforrások térbeli eloszlása és a területhasználat között (terep)
      • Mikroklíma hatása a napi aktivitására
        • Ivari dimorfizmus és a hőháztartás kapcsolata (terep és labor)
    Szabó Péter

      BSc szakdolgozati témalehetőség (2014-2015-ös tanév)

      Szárazföldi ászkarákok mozgásmintázatát befolyásoló tényezők vizsgálata

      Témavezetők: Dr. Szabó Péter és Csonka Diána (SzIE, ÁOTK, Biológiai Intézet)
      Szárazföldi ászkarákok (Crustacea, Isopoda, Oniscidea) viselkedésének tanulmányozására keresünk érdeklődő BSc-s szakdolgozót. A vizsgálat során lehetőség van elsajátítani egy zoológiai laborkísérlet megtervezésének, elvégzésének és kiértékelésének lépéseit az adatgyűjtéstől kezdve a tudományos közlemény megírásáig.

      Kérdések:
      • Aggregáció: az aggregáció (csoportosulás) jelensége vajon külső kényszerek vagy szociális interakciók következménye?
      • Territorialitás: Megfigyelhető-e territoriális viselkedés (adott táplálékfolthoz / búvóhelyhez való "ragaszkodás")?
      • Tájékozódás: A mozgási mintázatok (aggregáció, territorialitás) létrejöttében milyen tájékozódási mechanizmusok vesznek részt (fizikai kontaktus, kémiai kommunikáció)?
      Módszerek / feladatok:
      • releváns irodalom feldolgozása
      • a kutatás hátterének biztosítása
        • állatok gyűjtése
        • tenyészetek beállítása és fenntartása
        • kísérleti helyszín és eszközök rendbentartása
      • laborkísérletek végzése
        • kísérleti elrendezés megtervezése és beállítása
        • kísérletek elvégzése (fényképezés)
        • kísérleti jegyzőkönyv vezetése
      • adatok elemzése
        • képelemzés
        • adattáblázatok elkészítése és szerkesztése
        • grafikonok készítése
        • statisztikai elemzés
      • az eredmények leírása tudományos közlemény / szakdolgozat formájában
      Elvárások
      • érdeklődés
      • önállóság
      • angol nyelvismeret
      • nyitottság statisztikai és digitális képelemzési módszerek elsajátítására

    Növénytani tanszék

    Cserhalmi Dániel
    • A beregi lápok florisztikai és vegetációs vizsgálata
    • Vegetációs változások elemzése térinformatikai és távérzékelési módszerekkel
    • Vizes élőhelyek botanikai térképezése és cönológiai vizsgálata
    • Növényi életképesség-vizsgálatok

    Az intézeten kívül...

    Bókony Veronika , Tóth Zoltán , Hettyey Attila
    MTA-NÖVI Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport

      Az MTA Növényvédelmi Intézetében működő Lendület kutatócsoport viselkedésökológiai, evolúcióbiológiai és természetvédelmi témákban végez alapkutatásokat kétéltűeken és növénykártevő ízeltlábúakon.
      A csoport 2016-os projektjeibe az alábbi témákban lehet bekapcsolódni (az állatokkal való munka nagyrészt a tavaszi-koranyári időszakra esik):

    • "Kémiai fegyverek" ebihalaknál
      Számos kétéltűfaj termel méreganyagokat, amelyek előnyösek lehetnek a ragadozók és kórokozók távoltartásában, valamint a táplálékért folyó versengésben. Kísérleteinkben a teljes méregkoktél és az egyes komponensek hatékonyságát, valamint a méregtermelés környezeti meghatározottságát vizsgáljuk, azaz hogy az ebihalak kémiai védekezésének mértéke hogyan függ a ragadozók, kórokozók és versenytársak mennyiségétől és típusától. A kutatás evolúcióbiológiai jellegű, de lehetőséget ad az állati mérgek laboratóriumi elemzésében való tapasztalatszerzésre is.

    • Gyomirtószerek természetvédelmi jelentősége
      A kétéltűek az egyik legveszélyeztetettebb állatcsoport; világszerte megfigyelt állománycsökkenéseik egyik oka a különféle szennyező anyagok, például növényvédőszerek használatának terjedése. Ennek ellenére a peszticidek engedélyeztetéséhez végzett toxikológiai tesztekben ritkán vizsgálnak kétéltűeket, és keveset tudunk az egyes fajok érzékenységét befolyásoló tényezőkről. Kísérleteinkben azt vizsgáljuk, hogy az Európában gyakran használt gyomirtószerek hogyan hatnak az ebihalak túlélésére és fejlődésére, és hogy e hatásokat milyen tényezők befolyásolják.

    • Ragadozóellenes válaszok egy mezőgazdasági kártevőnél
      A növényvédelemben egyre inkább előtérbe kerül a biológiai védekezés; például az igen jelentős kártételű közönséges takácsatka ellen több ragadozó atkafaj is kapható kereskedelmi forgalomban. Azonban a takácsatkák fenotípusos plaszticitás révén, valamint a rövid generációs idejük miatt mikroevolúciós változásokkal is alkalmazkodhatnak a predációs nyomáshoz. A kutatás során laboratóriumi populációkon vizsgáljuk a takácsatkák táplálkozásökológiai, viselkedésbeli, morfológiai és fekunditásbeli változásait ragadozó atkák jelenlétében és hiányában. A kísérletek alapvető evolúcióbiológiai és viselkedésökológiai kérdésekre irányulnak, de a gyakorlati növényvédelem szempontjából is relevánsak.

    Farkas Imre
    Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet
      Az Endokrin Neurobiológiai Kutatócsoportba lelkes hallgatók jelentkezését várjuk, akiket érdekel a hormonrendszer idegi szabályozása a hypothalamus szintjén, és szívesen végeznének tudományos diákköri munkát ebben a témakörben. Az egyetemi diploma után a PhD megszerzésére is van lehetőség.

      A kutatásban intra- és extracelluláris elektrofiziológiai eszközöket használunk (a patch clamp módszer különböző vállfajai) neurontenyészeteken valamint akut egér agyszeletekben. A kísérletek során általában a gonadotropin releasing hormone-t (GnRH) termelő neuronok valamint a paraventrikuláris mag hormontermelő neuronjainak működését, az ezeken lévő szinaptikus bemenetek szabályozását és a rájuk ható visszacsatolások szerepét tanulmányozzuk. Emellett azonban más agyterületek neuronpopulációira gyakorolt hormonális hatásokat is vizsgálunk.
      Akit érdekel ez a lehetőség, emailben jelentkezhet.

      Kutatásainkról a következő cikkek adnak kicsit részletesebb tájékoztatást:

      Farkas I., Varju P., Liposits Zs. (2007) Estrogen modulates potassium currents and expression of the Kv4.2 subunit in GT1-7 cells. Neurochemistry International, 50, 619-627

      Kola B, Farkas I, Christ-Crain M, Wittmann G, Lolli F, Amin F, Ajodha S, Harvey-White J, Liposits Zs, Kunos G, Grossman A, Fekete Cs, Korbonits M (2008) The orexigenic effect of ghrelin is mediated through central activation of the endogenous cannabinoid system. Public Library of Science ONE (PLoS ONE), 3, e1797

      Farkas I, Kalló I, Deli L, Vida B, Hrabovszky E, Fekete Cs, Moenter SM, Watanabe M, Liposits Zs (2010) Retrograde endocannabinoid signaling reduces GABAergic synaptic transmission to gonadotropin-geleasing hormone neurons. Endocrinology 151:5818-5829

      Farkas I; M. Sárvári; M. Aller; N. Okada; H. Okada; I. Likó; Zs. Liposits (2012) Estrogen receptor alpha and beta differentially mediate C5aR agonist-evoked Ca2+-influx in neurons through L-type voltage-gated Ca2+-channels Neurochemistry International 2012/60/631-639

      Alvarez-Crespo M, Skibicka KP, Farkas I, Molnár Cs, Egecioglu E, Hrabovszky E, Liposits Zs, Dickson SL (2012) The amygdala as a neurobiological target for ghrelin in rats: neuroanatomical, electrophysiological and behavioral evidence. PLos ONE, under publication

    Kovács-Hostyánszki Anikó
    MTA Ökológiai Kutatóközpont, Lendület Ökoszisztéma Szolgáltatás Kutatócsoport
      Telepített virággazdag élőhelyek táji léptékű hatásai vadméh közösségekre agrártájban
      Részletes információk a kutatásról: (PDF)
    Liker András
    Pannon Egyetem, Ornitológiai Kutatócsoport
      A kutatócsoport számos témával foglalkozik, melyekről részletes információk itt találhatók: (PDF)
    Samu Ferenc , Tholt Gergely és Beleznai Orsolya
    MTA ATK Növényvédelmi Intézet - Állattani Osztály

    • Predátor jelenlétének táplálkozási viselkedésre gyakorolt zavaró hatása
      A szipókás rovarok - köztük a mezei kabócák - táplálkozása egyedülálló a fitofág rovarok között. Szájszervüket a növényi szövetek közé vezetve (penetráció) a szállítóedényekből, elsősorban a floemből táplálkoznak. A penetrációt két fő szakaszra oszthatjuk: a keresési szakasz során a növényi sejtek között vezetve a szúrósertéket a szállítóedényeket lokalizálják az állatok (1), a táplálkozási szakasz során a floemből szívják fel a növényi nedvet (2). A kabócák táplálkozását, illetve annak nyomait több új technikával is nyomon tudjuk követni, ráadásul ezek a módszerek eddig csak a táplálkozás egyszerű leírására lettek alkalmazva, viselkedési interakciók során még nem voltak "bevetve". A módszerek közé tartoznak az ún. elektropenetrográffal (EPG) végzett vizsgálatok, valamint a növényi szövetek közt maradó "nyálhüvely" fluereszcens mikroszkópos vizsgálata. A szakdolgozat során ezen módszerek egyikével (potenciálisan 2 szakdolgozati téma) kellene vizsgálni, hogy predátor (pók) jelenlétében hogyan változik meg a kabócák táplálkozási magatartása, esetlegesen ennek milyen további fitness következményei lehetnek.

    • Természetes ellenségek jelenlétének hatása a mezei kabócák vírusátviteli képességére
      A szipókás rovarok közül a levéltetvek és a mezei kabócák a legfontosabb növényi vírus vektorok, az ismert növénypatogén vírusok közel 92%-át ezek a rovarok terjesztik. Táplálkozásuk során a szájszervüket a növényi szövetek közé vezetik (penetráció), majd a szállítóedényekből szívják fel a növényi nedvet. A penetrációt kísérő nyálelválasztás során képesek a vírusokat közvetlenül a növényi szövetekbe, vagy akár a sejtekbe juttatni. Bármilyen zavaró hatás, mely befolyásolja a penetráció alatti viselkedést, hatással van a vírusátviteli képességre is. A vírusokat molekuláris módszerekkel (PCR) mutatjuk ki a gazdanövényből. A szakdolgozat során a hallgató feladata annak megvizsgálása, hogy egy természetes ellenség (pók) jelenléte, hogyan hat a kabócák vírusátviteli képességére.

    Ahol még érdemes nézelődni

    Alább azoknak az intézeteknek a listáját láthatjátok, ahol rendszeresen szakdolgoznak hallgatóink.
    Nem minden honlapon vannak meghirdetve szakdolgozati témák, ezért érdemes megnézni a kutatási témákat és ha az egyik felkeltette az érdeklődéseteket, akkor vegyétek fel a kapcsolatot az ott dolgozó munkatársakkal (szívesen segítünk).