Kutatási témák a Biológiai Intézetben
Ökológiai tanszék
Hornung Erzsébet  hornung.erzsebet at aotk.szie.hu
Az egyes témák módosíthatók, a hallgató érdeklődésének megfelelően lehetőség van változtatásokra.Egyéni ötletek is jöhetnek!
- A sikeres megtelepedés ökológiai háttere: Gyakoriság - ritkaság, avagy széles - szűk elterjedés (faunisztika, ökológiai tolerancia, életmenet jellemzők)
Napjaink ökológiájának forró pontja a fajok "globalizációja": az emberiség egyre növekvő intra-, interkontinentális utazásai, kereskedelmi forgalma a legnagyobb elővigyázatosság mellett is együtt jár egyes fajok széthurcolásával, a flóra, fauna homogenizációjával. Egy új földrajzi területre betelepített/behurcolt faj megtelepedéséhez azonban szükséges az élőhely ökológiai környezeti tényezőinek és az adott élőlény tolerancia viszonyainak legalább részleges komplementaritása. Egyes sikeresen megtelepedő fajok invazívvá válhatnak, komoly gazdasági és ökológiai problémákat okozva (pl. kártevők, kompetítorok, predátorok, stb.).
Egy model taxonon, a szárazföldi ászkarákokon (Crustacea, Isopoda, Oniscoidea) próbáljuk vizsgálni azokat az életmenet összetevőket, amik egy adott fajt sikeressé tehetnek, illetve inváziós képességét biztosítják. A csoport alkalmasnak tűnik a kutatásokhoz, ugyanis képviselőik több olyan sajátsággal is rendelkeznek, amik képessé teszik azokat a sikeres megtelepedésre (pl. kis méret, nagy utódszám, petéiket magukkal hurcolják, spermatárolási képesség, egy megtermékenyítés utáni többszöri szaporodás, iteropár, multivoltin szaporodási képesség). Esetenként akár egy megtermékenyített nőstény egyed elegendő a sikeres terjedéshez.
- Reproduktív stratégiák a szárazföldi ászkarákok (Isopoda: Oniscidea) körében
A terresztris isopodák között igen változatos szaporodási megoldások fordulnak elő: vannak szemelpár és iteropár stratégiájú fajok; a többször szaporodók (iteropár) között előfordulnak évente egyszer, kétszer vagy többször szaporodók; fajonként változó és jellemző az utódok száma, mérete; előfordul a több hím általi megtermékenyítés, a sperma tárolása, ill. spermaszelekció jelensége. Eltérő a nőstények reproduktív ráfordítása (r-K stratégiák).
A szaporodási stratégia fontos összetevője egy adott élőhely körülményeihez való faji, ill. populációs alkalmazkodásnak, új élőhelyre való betelepülési képességnek. Ugyancsak fontos stratégiát jelenthet fajok egymás mellett élésében, a versengés minimalizálásában.
(Szóbajöhet genetikai módszerek alkalmazása.)
Lehetőség van pl. a különböző fajok párválasztási stratégiáinak laboratóriumi tisztázására, a reproduktív ráfordítás mérésére, a nőstény méret-utódszám-utódméret tanulmányozására.
Célunk egy - elsősorban a hazai fajokra vonatkozó - adatbázis összeállítása.
(A téma vezetésében részt vesz: Csonka Diana PhD hallgató, ill. Genetikai munka esetén Vili Nóra predoktor - SZIE ÁOTK Ökológiai tanszék)
- A Porcellionides pruinosus ászkafaj szaporodási rendszerének vizsgálata genetikai módszerekkel
Az Isopodák igen változatos reproduktív stratégiákkal bírnak. Ezen belül - irodalmi adatok, és saját megfigyelések alapján - képesek a spermát tárolni, többször hím jelenléte nélkül szaporodni, illetve több hímmel párosodni. A vizsgálattal azt szeretnénk kideríteni, hogy ennél a fajnál a születő utódok egy vagy több apától származnak-e. A munka magában foglalná a minták feldolgozását, a szükséges módszerek elsajátítását (DNS-kivonás, PCR-technikák, mikroszatellita fragmens-analízis), és az adatok kiértékelését (szülő-utód azonosítás).
A választott faj mediterrán eredetű, hazánkban szinantróp élőhelyeken él. Laborban tartva képes folyamatosan szaporodni, így jó model állata a tervezett kutatásnak.
(A téma vezetésében részt vesz: Vili Nóra PhD hallgató - SZIE ÁOTK Ökológiai tanszék)
- Városi élőhelyek meso-, makrodekomponáló faunája (urbán élőhelyek biodiverzitás fenntartó szerepe)
A fajok terjedésének, megtelepedésének fontos állomásai lehetnek az antropogén hatás alatt álló élőhelyek. Több faj emberi közreműködéssel kerül új - sokszor földrajzilag távoli - élőhelyekre, majd ezen élőhelyekről indulva, fokozatos adaptációs lépések során telepedik meg természetközeliélőhelyeken. Vizsgálatainkban az emberi tevékenység által különböző mértékben és módon befolyásolt élőhelyek faunáját vizsgáljuk a botanikus kertek üvegházaitól a kertek-, parkok-, telepített erdőkön, korábban természetes élőhelyek megmaradt fragmentumain át a természetközeli élőhelyekig. Eddig már több, a magyar faunára nézve új fajt találtunk. Izgalmas ökológiai kérdések állnak a megtelepedés hátterében!
- A magyar Oniscidea (szárazföldi ászkarákok) adatbázisának fejlesztése
Az eddigi ismert faji szintű elterjedési adatok alapján felállított adatbázis bővítése szükséges. Ehhez újabb elterjedési adatokat kell gyűjteni az ország (esetleg a Kárpát-medence) különböző területeiről egy kidolgozott adatlapos módszer segítségével, majd számítógépes adatbázisban összesíteni, értékelni a már ugyancsak kidolgozott természetességi értékelési szempontok alapján.
- Mivel lát a vak ászka?
A myrmecophil, azaz hangyákkal együttélő Platyarthrus fajok ökológiai, morfológiai, hisztológiai vizsgálata, ami terepi, labor kísérletes, és mikroszkópos (fény-, elektron- és scanning elektronmikroszkópos) munkát jelent.
A munka az Anatómiai és Szövettani tanszékkel (Prof. Halasy Katalin - mikroszkópos, szövettani vizsgálatok) közös.
Kabai Péter és Rigler Eszter riglereszter at gmail.com
Agresszió vizsgálata zebrapintyek között
A zebrapinty csapatokon belüli hierarchiáról keveset tudunk. A dominancia sorrendet eddig elsősorban azonos nemű párosok vizsgálatával állapították meg, ugyanakkor "személyiségvizsgálatokból" kiderült, hogy a madarak másképp viselkednek egyedül, mint egy ellenkező nemű társ jelenlétében.
A szakdolgozó feladata, hogy költőpárokon belül, illetve nagyobb csapatokban vizsgálja a madarak közti rangsor kialakulását. Célunk, hogy minél árnyaltabb képet kapjunk a zebrapintyek közötti dominancia-viszonyokról.
Kis János kis.janos at aotk.szie.hu
Nappali lepkék viselkedése, ökológiája és evolúciója
- Az erényövek (sphragis) evolúciója nappali lepkéknél
- Az erényövek formai változatosságának evolúciós története a Parnassiinae csoportban (Apolló-lepkék és rokonaik; labor és múzeumi gyűjtemények feldolgozása). Társtémavezető: Fónagy Adrien (MTA Növényvédelmi Kutatóintézet)
- Az erényöv készítése a kis Apolló-lepkénél: ivarszervek funkcionális anatómiája (labor). Társtémavezető: Fónagy Adrien (MTA Növényvédelmi Kutatóintézet)
- Párosodási viselkedés és párosodási rendszer a kis Apolló-lepkénél (terep és labor). Társtémavezető: Kőrösi Ádám (MTA Állatökológiai Kutatócsoport)
- Kis Apolló-lepkék párosodási rendszere: az erényöv hatékonyságának vizsgálata DNS markerekkel (labor). Társtémavezető: Vili Nóra (BI)
- Ökológiai kényszerek hatása nappali lepkék viselkedésére
- Nektárnövény választás és kínálat a kis Apolló-lepkénél (terep). Társtémavezető: Nagy János (SZIE MKK, Növénytani és Ökofiziológiai Intézet)
- Mikroklíma hatása a kis Apolló-lepkék napi aktivitására (terep, labor).
Kövér Szilvia kover.szilvia at aotk.szie.hu
Különböző párválasztási módok modellezése az ivari dimorfizmust vizsgáló modellen belül
A szakdolgozó feladata: Az ivari dimorfizmust mutató jellegek és a szexuális szelekció evolúciójának tanulmányozására készített számítógépes szimulációban kidolgozni a különböző párosodási rendszereknek megfelelő párválasztási szabályokat. A modell tesztelése, a természetben előforduló szituációknak megfelelő paraméter-értékek beállítása.
Szabó Krisztián kr.szabo at gmail.com
- A Kárpát-medencei rétisasállományok populációgenetikai és filogeográfiai vizsgálata
- A parlagi sas (Aquila heliaca) születés utáni diszperziójának vizsgálata a faj Kárpát-medencei populációjában
Szabó Péter szabo.peter at aotk.szie.hu
Állatok mozgásmintázatának elemzésével végzett életmenet vizsgálatok
Az élőlények az evolúció során arra szelektálódtak, hogy a számukra szükséges forrásokat - legyen az akár táplálék, búvóhely, társ, a ragadozók hiánya, stb. - a lehető leghatékonyabban találják meg, illetve használják ki. Mindez az egyedek térbeli eloszlásában és mozgásmintázatában és visszatükröződik; a térbeli mintázatokból tehát következtetéseket lehet levonni az adott állat életmenet jellemzőire vonatkozóan. Néhány lehetséges vizsgálati kérdés:
- Hogyan, milyen szabály szerint zajlik a táplálékkeresés?
- Társas viselkedés: Hogyan befolyásolják egymás viselkedését? A csoportos viselkedés mely jellemzői befolyásolhatják az egyedi sikerességet, és melyek a "melléktermékek"?
- Információgyűjtés - A környezet mely jellemzőit képesek érzékelni, aminek ismeretében optimálisabb döntést hozhatnak?
A pontos vizsgálati kérdést, a vizsgálandó fajt (esetleg fajokat), a szakdolgozó érdeklődését is figyelembe véve szeretném kialakítani. Fontos szempont, hogy laborkörülmények között, egyszerűen, minimális költséggel tartható állatról legyen szó, amivel könnyű ellenőrzött körülmények között végzett vizsgálatok / kísérletek végzése (tanszékünkön például nagy hagyománya van szárazföldi ászkarákok vizsgálatának). A szakdolgozó feladata lenne az állatok gondozása, a megfigyeléses adatgyűjtés végzése, valamint az adatok kiértékelése is. A pontos vizsgálati kérdéstől függően lehetőség van közös témavezetésre is, elsősorban a tanszéken belül.
Növénytani tanszék
Cserhalmi Dániel cserhalmi.daniel at aotk.szie.hu
- A beregi lápok florisztikai és vegetációs vizsgálata
- Vegetációs változások elemzése térinformatikai és távérzékelési módszerekkel
- Vizes élőhelyek botanikai térképezése és cönológiai vizsgálata
Siller Irén turcsanyine.siller.iren at aotk.szie.hu
Az őrségi erdők összetételének és szerkezetének hatása a taplógombákra/ a xilofág gombákra
- A taplógombák összetételének és diverzitásának vizsgálata az őrségi erdőkben.
- Erdőtelepítés hatása a gombadiverzitásra (előtte/utána).
- Erdészeti kezelések (gyérítés, felújítás,ritkítás) behatása a gombaflórára.
- Bizonyos fafajok visszaszorulásának hatása a gombák megjelenésére.
- Holtfán élő gombafajok preferenciájának megállapítása
Az intézeten kívül...
Ádám Ágota agota at ana.sote.hu
SOTE Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet
A "designer" drogok vagy "party drogok" alatt a szintetikus pszichoaktív szereknek egy olyan csoportját értjük, melyek szerkezetileg és farmakológiailag nagyon hasonlóak valamely kábítószerként nyilvántartott vegyülethez. Ezen szerek használata, az Internet adta lehetőségeknek köszönhetően, rohamosan terjed. 2010-ben a legnépszerűbb, újonnan elterjedt party drog a mefedron volt, és a közelmúltban számos új rokon vegyület is megjelent az online piacon. Annak ellenére, hogy a tinédzserek és a fiatal felnőttek körében rendkívül népszerűek ezek az új party drogok, ezidáig nem készült sem klinikai, sem állatkísérletes vizsgálat ezek rövid ill. hosszú távú hatásairól. A kutatás fő célja, hogy adatokat nyerjünk a party drogok neurotoxikus, hosszútávú hatásairól, valamint az agyfejlődésre gyakorolt hatásaikról, két különféle (emlős és madár) modellrendszer segítségével. A kutatási tervben megfogalmazott kérdések a következők:
- Milyen rövid és hosszú távú hatásokat fejtenek ki a népszerű, újabb party drogok?
- Hogyan befolyásolják ezek az ágensek a striatummal kapcsolatos tanulási képességet?
- Milyen hatásuk van ezeknek a drogoknak a fejlődő embrióra?
- Hogyan hatnak e szerek prenatalis alkalmazásban a korai tanulásra?
- Milyen agyi célpontokon fejtik ki hatásukat az alkalmazott drogok?
Ahol még érdemes nézelődni
Alább azoknak az intézeteknek a listáját láthatjátok, ahol rendszeresen szakdolgoznak hallgatóink.
Nem minden honlapon vannak meghirdetve szakdolgozati témák, ezért érdemes megnézni a kutatási témákat és
ha az egyik felkeltette az érdeklődéseteket, akkor vegyétek fel a kapcsolatot az ott dolgozó munkatársakkal (szívesen segítünk).
|
